Gyakorlatilag nem, ugyanis a wattpadon jobban élek, mint itt gportálon. A vörösen nyíló rózsa illata bővült két új fejezettel.

A nap lágy sugarai világítanak be abba a kórterembe, ahol éppen vagyok. Miközben én szívesen tölteném az időmet az ablakon túli világban, mégsem tehetem meg. Csak sóvárogva nézek a városra, ami elém tárul. A szél enyhén fúj, így gondolom hideg lehet ma is. Az orvos már járt nálam, és haza is engedne, de ő is tudja, vendégeim lesznek. Eszembe sem jutott, hogy a kollégiumi szobámban fogadjam őket. Így utólag talán jobb is, hiszen ki tudja, milyen pletykák kelnének útra. A rendőrök látványa nem megszokott a koliban, sem a suliban. Valahogy egyik helyre sem akarok menni. Talán félek attól, hogy ki mit mondana a hátam mögött. A bélyeget rám tehették, vagy egy cetlit. Teljesen mindegy. Lehet, hogy foglalkoznom sem kellene ezzel, hisz csak feleslegesen agyalok. Az viszont biztos, hogy híre ment annak, ami történt.

Tovább a történethez

Boldog Újévet Kívánok Mindenkinek, aki erre jár, aki olvas!

Azt hiszem, ez a fejezet nehéz volt, hiszen Gergő nem egy ép elméjű fazon. A múltjának két fontos momentumát lehet olvasni, két elszenvedő személlyel. A két lány képbe kerül még, hiszen azért is lettek bemutatva.

Nem bocsátok meg! Csak ártottál nekem, tönkretettél! Miattad van az is, hogy képtelen vagyok érezni! Remélem, hogy életed végéig kínlódni fogsz! Szenvedj úgy, ahogy én, vagy inkább annál jobban!
Kegyetlen szavak egy ilyen lánytól. Elbaszott mindent, mert nem bírt a valagán megülni. Neki mindenáron mocorognia kellett. A kurva életbe! Szívesen csapnék az ágyra, de tehetetlen vagyok. Az egyik lábam, és karom eltört. Megnyomorított az az átkozott liba! És kétség sem fér hozzá, ha fel is épülök valamennyire, innen mehetek a börtönbe. Kivéve, ha sikerül egy olyan ügyvédet szerezni, aki segédkezik, hogy ez ne történjen meg.

Tovább a fejezethez

A vörösen nyíló rózsa illata megkapta a 16. fejezetét, melyben Tomi gondolatait is megismerhetjük. Persze nem a teljes fejezet az övé, hiszen Bogi is felszólal egy kicsit. Számomra egy nagyon jó fejezet lett.

A baleset hírére egy világ omlott össze bennem. Az, hogy Boginak baja esett… Soha többé nem akarom annak a fájdalomnak a kínját átélni. Túl fontossá vált a számomra, még akkor is, amikor abban a tévhitben éltem, hogy ő, meg az a mocsok. Miközben végig… Bántalmazta, ahogy csak tudta. A szexuális abúzusról pedig jobb nem beszélni. Ha erre gondolok, ökölbe szorul a kezem, és ha tehetném, addig ütném azt az alakot, amíg lélegzik. Talán még utána is.

Tovább a fejezethez

Az Elátkozott kötelékek 7. fejezete elkészült. Ebben a fejezetben feljutnak a repülőgépre, ahol... Khm... Egy új érzést tapasztalnak meg szereplőink. Hogy pontosan mi is ez, az kiderül. Emellett persze kicsit közelebb is kerülnek egymáshoz.

A nő nagy pocakkal ült le a fából készült székre. Egy hónap választotta el a születéstől, mely napot mégsem várta úgy, ahogy eltervezte. A boszorkány rájuk tette az átkot, melytől mély bűntudatuk támadt. Ki kellett volna oltaniuk a vérvonalat, ám vágytak egy gyermekre, a saját életüket pedig féltették. Tudták jól, hogy kockázatot vállalnak, mégis megtették. Visszaút számukra nem volt. Vállukon cipelték a terhet, tisztában voltak azzal is, hogy a jövőben lévő emberek életét tették kockára döntésükkel. Hibáztatni őket lehetetlennek tűnt, hisz a szerelem tartotta össze szívüket, valamint érzéseiknek gyümölcse. Azonban egyikük sem sejtette, hogy van még más is, amivel hatással lehetnének a világra.

Tovább a fejezethez